Szemnek szép kelmék: a nemez - Kiállítás a Kékfestő Múzeumban

Sapka, sál, fülbevaló, cipő és ruha… mindezek szemnek, léleknek és testnek szép kelméből, vagyis nemezből. Több mint 40 alkotó nemezmunkáiból nyílt kiállítás a Kékfestő Múzeumban.  A nemezelés ősibb művészet, mint a fonás vagy a szövés. Akkor alakulhatott ki, mikor az állatbőrt és a szőrt ruhák készítésére kezdték használni. Két kontinensen gyakorolták a nemezelést, Ázsiában és Európában. Afrikában soha nem ismerték a nemezelést, még Egyiptomban sem, ahol tenyésztettek juhot. A legrégibb nemezre utaló feljegyzések a kínai, görög és latin nyelvű irodalomban találhatóak. 

A nemez ősi eredetű textil, amelyet hagyományosan birkagyapjúból víz segítségével, gyúrással készítenek. Azok a népek tudták felvirágoztatni a nemezkészítést, akik hatalmas juhnyájakkal és tevékkel rendelkeztek - mondta megnyitójában Vetró Mihály nemezkészítő, a Nádudvari Népi Kismesterségek Szakiskolájának művészeti vezetője. 
- A nemez régen alapszükséglet volt. A nomád életformában ez nélkülözhetetlen volt, nem tudtak nélküle élni, hiszen ebből készültek a sátrak, takarók, ruhák, fejfedők. Őseink is ezeket a sátrakat használták, de a királyi rendelet betiltotta, mert aki nemezsátorban lakott, azt nem tudták adóztatni. Később nyeregtakaróként használták, valamint fejfedőként. A XX. század közepéig élt a magyar falusi gyerekek körében a szőrlabda, amivel a kicsik játszottak. A nemez gyapjúból készül, a legjobb szigetelő anyag. A NASA is ezt használja az űr repülőgépek szigetelésére. Olyan nagy a nedvességfelszívó tartalma, hogyha 40 százalékot beszív, akkor sem érződik vizesnek. Télen alkalmas a hideg, s a megfázás ellen. Ma már Nyugat-Európában lehet kapni mosatlan gyapjút, amit gyulladt felületekre tesznek - mondta Vetró Mihály.
A nemez egyetlen ellensége a moly, ezért dísztárgynak nem használjuk. Ha folyamatosan használják, évekig kiszolgálja a tulajdonosát. Napjaikban egyre népszerűbb a nemezelés oktatása is, több iskolában is tanítják már ezt a mesterséget.A nemez mintavilága nehezen követhető, elsősorban az ázsiai mintavilágot követi. Egy rövid dokumentumfilm vetítése után Tóth Kálmán, a HagyományokHegye Egyesület elnöke köszöntötte a megjelenteket.

A tárlat 2013. március végig várja a látogatókat.

Alkotók:

Árvai Anikó, Barkó Réka, Barta Csilla, Benő-Nagy Réka, Béres Ágnes, Bors Franciska, Borbély Kati, Csíki Virág, Farkas Túri Enikő, Gorbai Hajnalka, Huszti Kinga, ifj. Vidák István, Illésházy Kata, Jaskó Boró, Kaszás Ákos, Kirchknopf Edina, Komlósi Eszter, Kovács Túri Emese, Módra Veronika, Molnár Erika, Nagy Mari, Nádudvari Népi Kismesterségek Szakiskolája, Nemezműhely, Négyesi Boglárka, Őszné dr. Mester Krisztina, Rácz Máté, Sajtos Szilvia, Seres Szilvia, Sipos Zita, Szabóné Németh Bea, Szaka Kata, Szakady Kincső, Vetró Mihály, Vidák István és Vincze Anita

forrás: papa-ma.hu

Vissza az eredeti megjelenésre