Pápa településtörténetéről a Honismereti Körben

A Várostörténeti Honismereti Kör ma délután tartotta nyári szünet utáni első összejövetelét a Pedagógus Művelődési Házban. Huszár János körvezető érdeklődésünkre elmondta, a két hónapos nyári leállást követően a mai napon Pápa településtörténetéről, októberben neves vaszari emberekről, novemberben a pápai múzeumról hallhatnak előadást a tagok, majd decemberben a Szent István Római Katolikus Általános Iskola múltjáról és jelenéről tart beszámolót az intézmény igazgatónője. A jövő csütörtökön az érdeklődők Devecserre látogatnak. 

Huszár János bejelentette, idős korára való tekintettel, október 1-től a körvezetői feladatokat Somfai Balázs veszi át majd tőle. 
Ma délután Somfai Balázs nyugalmazott főlevéltáros tartott előadást Fejezetek Pápa településtörténetéből címmel. 
Az előadó elmondta, a településtörténet a letelepedés történetét jelenti, más szóval a helytörténetet. Pápa neve az írásos forrásokban először 1214-ben szerepel, innentől számítjuk a megalakulását. 
Somfai Balázs egy 1771-es térkép segítségével mutatta be a város szerkezetét, mely szerint az uradalom a 18. század végén foglakozott már azzal, hogy a város bővülhet majd a későbbiekben. Érdekességként tárta a jelenlevők elé, hogy a könyvtár jelenlegi helyén, a Balla Róbert téren a 19. század második feléig temető volt. 
- Pápa város napjainkig fennmaradt településszerkezetében három, korai eredettel bíró településmag határozható meg. A középkori oklevelek annyira ellentmondóak, hogy csak megoldási javaslatokat adhatunk a települések egykori nevére. Véleményünk szerint Pápa mai területét Pápa, Zsemlér és Bellérszeg folyamatos összeolvadása hozta létre. Pápa eredetileg egyutcás település volt a veszprémi-győri út mentén. Orsó alakú középponti tere a Ság-Vasvár irányába menő út becsatlakozásánál alakult ki – hangozott el az előadáson.

Címkék: 
Vissza az eredeti megjelenésre