Levéltári konferencia a pápai katolicizmusról

Katolicizmus Pápán címmel tartottak szakmai napot ma délelőtt a Veszprém Megyei Levéltár Pápai Levéltárának udvari nagytermében. Az egybegyűltekek Petrik Iván levéltáros köszöntötte. Mint mondta, az elmúlt évek gyakorlatának mentén ezúttal is a levéltárban látható kiállításhoz kapcsolódóan állították össze a szakmai konferencia programját. Amint arról korábban hírportálunkon is beszámoltunk, a pápai levéltárban május közepén nyílt meg a 70. évfordulóját ünneplő Szent Anna-plébániát középpontba állító tárlat. Petrik Iván megjegyezte, a mostani rendezvényükön nem csak a jubiláló plébániát, hanem Pápa tágabb értelemben vett katolikus történetét is szeretnék bemutatni.Az előadások megkezdése előtt Salgó Ferenc kanonok-plébános nyitotta meg a konferenciát. Az atya beszédében rámutatott, fontos a múlt értékeinek ismerete, hiszen ennek fényében tudjuk a jelent formálni. Kiemelte, a távolabbi településeken élők gyakran rácsodálkoznak a tényre, miszerint Pápa lakosságának nagyobbik része katolikus, ami mindig is így volt. Ennek a rácsodálkozásnak főként talán az lehet az oka, hogy a neves pápai református gimnázium, illetve a református teológia országos ismertsége kiemelkedő, és így leginkább a református vallást kapcsolják össze a várossal.
– Pápán négy katolikus plébánia működik és nyolc katolikus templom van. Nem csak múltja van a katolicizmusnak a városban, hanem jelene is. Igyekszünk élni az adott lehetőségekkel, a különféle közösségeink, egyesületeink aktívan tevékenykednek. 10 évvel ezelőtt raktuk le a nyolcadik pápai katolikus templom alapját, majd pedig fel is építettük a Szent József-kápolna és közösségi házat, amely a városban élő katolikus hívek nagylelkűsége és áldozatvállalása nyomán szépen működik. A katolicizmus minden téren jelen van Pápán, ugyanis nem csak templomi körben, hanem a város életében is szerepet vállalunk a nevelés, a tanítás, valamint a szociális és karitatív tevékenységek területén – fogalmazott Salgó Ferenc.
Hozzáfűzte, az 1943. május 15-én alapított Szent Anna-plébániát a háborús körülmények között is megőrizte a Jóisten. Ezután nagyon nehéz időszak következett az egyház életében, de az egyházközség és a plébánia meg tudott erősödni, ami az életerejüket bizonyítja.
Az előadások sorát Hudi József nyitotta meg, aki a pápai felekezetekről, valamint a felekezeti történetírásról beszélt a hallgatóságnak. Hermann István a veszprémi egyházmegye 18. századi újjászervezésére, míg Márkusné Vörös Hajnalka a pápai kálváriára fókuszált a prezentációjában. Nagy Szabolcs a vörös terror utolsó, egyházat érintő hullámait taglalta, végezetül Petrik Iván a Szent Anna-plébánia alapításának körülményeibe kalauzolta el a jelenlévőket.
A Szent Anna-plébánia történetét bemutató tárlat továbbra is látogatható a pápai levéltár nyitvatartási idejében.

Címkék: 
Vissza az eredeti megjelenésre