"Különböztünk a zenekaroktól, stílust teremtettünk" - A Fő téri nagyszínpadon Szikora Robi és a csapatok

Színes fénycsóvák a Nagytemplom lábánál, taps, magasba emelt karok, táncoló rajongók, éneklő fiatalok – így indult a 24. Pápai Játékfesztivál nyitókoncertje ma este. A Fő téren felállított nagyszínpadon két frissen felfedezett zenekar – az egyik kereskedelmi csatorna tehetségkutató műsorából ismert MDC és a ByTheWay – ölelésében lépett fel a több évtizedes múltra visszatekintő R-Go.

Az együttes frontembere, Szikora Róbert ugyanis mentorként segítette a fiatalok pályáját, s igyekezett egyengetni útjukat a popszakma útvesztőiben. Pápai koncertjükön a fiúcsapatok a tiniszíveket dobogtatták, míg az R-Go nosztalgiázásra sarkallta az idősebb korosztályt. 

- A 24. Pápai Játékfesztiválon lép fel Szikora Róbert és a csapatok. Egy olyan rendezvényen, amelynek három napja a játékról, a szórakozásról szól. Bizonyára Önnek is volt kedvenc gyermekkori játéka?
- Sok játékom volt. Egy macira konkrétan emlékszem, de volt domino, amiből várat és templomot építettem. Aztán voltak a Lemezárugyár termékei, meg egy favágó persely, amire emlékszem...szóval én szerettem játszani, de persze az életünket is végigjátsszuk. Az emberek sajátja, hogy tudnak játszani, s a játék egy kicsit olyan, mint a mese. A mese pedig nem más, mint hogy felfüggesztjük az anyagi világba gyökerezett lábunkat. Valami ilyesmit jelent nekem a játék. 

- Ezen a rendezvényen – ha csak egy rövid időre is – egy kicsit mindenki gyerek lehet. Önben mennyire él a gyermeki szellem?
- Én írtam erről egy számot: „Akit az Istenek megszeretnek, azt megtartják örökre gyereknek..” Ha valaki elfelejti, hogy hogyan tud gyermekszemmel tekinteni valamire, akkor majdnem mindent elvesztett. 

Szikora Róbert és a csapatok. Mentoráltjaival lép fel a mai estén. Hogyan állt össze a repertoár?
- Tavaly, amikor a tehetségkutató műsorban megkaptam a csapatokat, lassan elkezdtem harcolni értük. Mert ez a munka és ez a küzdelem sokkal komolyabb volt, mint ami a televízió képernyőin látszott. A tudásodnak, a lelkednek egy darabját otthagyod. Először az MDC esett ki. És ez nekem nagyon fájt. És akkor jött az ötlet, hogy a nyári turnék alkalmával álljon színpadra Szikora Róbert és a csapatok. Egyébként sokat tanultam tőlük, a rácsodálkozás vagy éppen az újrakezdés művészetét. Úgyhogy ez egy nagyon jó felállás, szerintem. A finálé pedig különleges, hiszen az R-Go nagylemez utolsó számát, az Ünnep című dalt mindannyian énekeljük. 

- Ön már több fiatal tehetséggel foglalkozott az elmúlt évtizedek során. Mit jelent az Ön számára ez a munka, hiszen az imént említette, hogy saját maga számára is tanulságos volt...
- Igen, ott volt például Szandi, vagy Krisz Rudi, meg egy csomó kisebb zenekar. De a tehetségkutató műsorok esetében egészen más a helyzet. A zenekarok, ha nem józanítod ki őket, akkor komolyan elhiszik, hogy a világ végezetéig tapsolni fognak nekik, jön a sminkes, a fodrász, az előtapsoló...stb. Ki kell őket vinni a nagybetűs életbe, de erre fel is kell készíteni őket. És valószínűleg azért történik meg az, hogy nagyon kevés fiatal tud művészként gyökeret verni, mert nem készítik fel őket megfelelően. És irgalmatlan csalódásokat élnek meg.

- Amikor fiatal együttesekről, zenekarokról beszélünk, nem mehetünk el amellett, hogy felidézzük az Ön fiatalkorát. Szikora Róbert hogy emlékszik vissza az első lépésekre és merre tart most a szakmában?
- Szikora Róbert belül majdnem ugyanolyan, mint amikor elkezdte Rákospalotán, 1967-ben. Természetesen az az amatőr korszak volt, de ha azt nem éltem volna át, akkor valószínűleg nem tartanék itt. Aztán a Hungáriával bejártuk a világot, és még mindig csak húszéves voltam. Később, amikor elindítottam a saját nevemmel fémjelzett bandát, akkor már nagyon sokat tudtam erről a műfajról és a szakmáról. Különböztünk a Magyarországon akkoriban futó zenekaroktól, önálló stílust teremtettünk. Azokból a műfajokból, stílusokból merítettünk, amiket szeretünk..és ez lett a csikidám. Világhírre nem tettünk szert, de számos európai nagyvárosban megmutattuk, milyen is a csikidám-stílus. 

Szikora Róbert töretlen lelkesedéssel és szinte kifogyhatatlan energiával turnézik szerte az országban. Új színfoltjai a máig népszerű együttesnek a fiatal „gidák”, azaz a zenekar háttértáncosai, Farkas Bettina és Gyurom Natália. A 23 éves Natália pápai gyökerekkel rendelkezik, tehetsége is itt bontakozott ki. A fiatal lány több mint tíz éve táncol, az országos helyezések után egyenes út vezetett a világbajnokságra, ahol ugyancsak a legjobbnak bizonyult. Később beválogatták az egyik kereskedelmi csatorna tehetségkutató műsorának tánckarába, ahol Bettinával sokáig dolgoztak együtt, s itt ismerkedtek meg Szikora Robival is. Az R-Go frontembere az idei év elején mutatta be a táncoslányokat, mint az új „R-Go gidákat”. A kitartó és rendkívül tehetséges táncosok hamar belesimultak a Szikora Róbert által kreált csikidám-világba, s ma már úgy mozognak és lélegeznek együtt a zenekarral, mintha évtizedek közös munkája húzódna meg a turnék mögött.

Vissza az eredeti megjelenésre