Szőnyegbirodalom a Kékfestő Múzeumban

Egy újabb különleges kiállításnak adhat otthont a Kékfestő Múzeum. A pápai születésű Dénes Sándor szüleinek emlékére rendezett kiállítást Kultúrák között - Arizonától Tibetig címmel.  A tárlat megnyitón Nagy L. István múzeumigazgató köszöntője után Somfai Balázs nyugalmazott levéltáros, a Pápai Művelődéstörténeti Társaság elnöke szólt a szép számban megjelentekhez, s mutatta be a gyűjtőt.- Érdekes dolgokat gyűjteni - talán mindannyiunknak kedvenc időtöltése ez egy bizonyos életkorban. Például: csillogó kőzeteket, szép faleveleket vagy éppen színes, tarka csoki papírokat. A háború utáni évtizedek nagy divatja volt a papírszalvéták, a gyufacímkék, a kártyanaptárak és hasonló apróságok gyűjtése. „Eggyel komolyabb” passzió például a képes levelezőlapok és a bélyegek gyűjtése. Igen, gyűjteni jó, mert változatos, érdekes, mert játékosan tájékoztat a világ dolgairól, és további tudás megszerzésére sarkall, mi több: humánus csatornába tereli a szerzési vágy férfias ösztönét. Valahogy így lehetett Dénes Sándor is, aki bár formális hivatásból , de gyűjtőszenvedélyének kielégítéséért él, amely szenvedély idővel elhivatottsággá nemesedett benne. Hivatalos útjait mindig összekötötte a szőnyegek világának megismerésével. Így járt a mesés Indiában, a Kaukázus titokzatos, rejtett zugaiban, vagy a világ túlsó felén, Arizonában, a navahóknak a még meghagyott, fél magyarországnyi „törzsi földjén”, ahogy az USA-ban nevezik hivatalos szégyenlőséggel az indián rezervátumokat. Dénes Sándor civilben közgazdász, félelmetes nemzetközi adószakértő, amúgy csomózott és szőtt szőnyegek gyűjtője, messze földön híres szakértője, a budapesti Dénes Szőnyeggaléria tulajdonosa, az Első Pesti Szőnyegtársaság elnöke, aki azonban most sem feledi, hogy szíve mélyén pápai. Varázsszőnyegével tett egy nagy kört a város fölött, majd lágyan földet ért a Kluge-ház udvarán - mondta Somfai Balázs.

Dénes Sándor elmondása szerint 18 éves kora óta nem Pápán él, mégis pápainak érzi magát.
- Lányommal, Zsófival úgy gondoltuk, hogy szüleim halála után, emléküket meg kell őrizni, ezért egy kiállítással tisztelgünk nekik. Ebben Pápa város partnerünk volt. Szüleim házasságukat Pápa városának köszönhetik. Édesapám a Tápióságból származik, egy földműves család második gyermeke, aki „csak” Budapesten született. Édesanyám, anyai ágon pápai iparos család hatodik gyermeke. Édesapám eredeti szakmája kazánkovács, majd az ötvenes évek elején katonatisztté képezték és Pápa városába vezényelték. Édesanyám első munkahelye a textilgyár volt, ahol szövőnőként dolgozott. 1956 után édesapám leszerelt, eredeti szakmájában helyezkedett el a pápai vasútállomáson. Később átképezte magát mozdonyvezetővé, és több éven át dolgozott mozdonyokon, aztán a hatvanas években a Magyar Honvédelmi Szövetség Pápa város és Járási titkára lett. Pontosan nem tudom, hogy édesanyám mikor hagyta ott a textilgyárat, de a hatvanas években az Elekthermax-nál dolgozott betanított munkásként, aztán átkerült a húsipari vállalathoz, ahol a doboz részlegen dolgozott - mesélte Dénes Sándor.
A tárlatmegnyitón a gyűjtemény tulajdonosa öt gyönyörű szőnyeget adományozott Pápa városának. 

Mivel Dénes Sándor édesapja is a Türr István Gimnáziumba járt, mint fia, így egy pályázatot írtak ki lányával, tehetséges, hátrányos helyzetű és szorgalmas, felvételizők között, mivel szerintük a tehetségeket gondozni kell. Három pályázat érkezett, Maróti Fannitól, Tóth Norberttől és Varga Dánieltől, akik 100.000-100.000 Ft-ban részesülnek, amennyiben sikeres felvételi vizsgát tesznek. 

A kiállításmegnyitón közreműködtek a Türr István Gimnázium tanulói.
A tárlat július 31-ig látogatható, keddtől vasárnapig 9 és 17 óra között.

forrás: papa-ma.hu

Vissza az eredeti megjelenésre