Posztó Pápa piacán - kiállítás a könyvtárban

A 2011-es Fő téri ásatások leletanyagának legérdekesebb és legegyedibb része látható most a Jókai Mór Városi Könyvtárban. A beszédes cím többet rejt, mint gondolnánk: a látogató nem csupán Pápa középkori piacáról, és ennek kapcsán életéről kap átfogó képet, de a feltárások során talált posztóplombák egyedülálló lehetőséget biztosítanak a késő-középkori és kora újkori textilkereskedelem bemutatására és ezt a tárlat meg is teszi. A párját ritkító tárgyi anyagot érdekes információkkal egészíti ki a molinósor.

- Országos jelentőségű volt ez az ásatás - mondta Mordovin Maxim, vezető régész -, nagy mennyiségű leletanyag került elő, s a feldolgozás bebizonyította, amit már akkor is sejtettünk, hogy több szempontból is egyedülálló eredményeket hozott a feltárás. A rengeteg előkerült tárgy közül ebben az első kiállításban a textilkereskedelemre, azon belül is a textilplombákra fókuszáltunk. Magyarországon Pápa az egyetlen hely, ahol régészetileg sikerült megfigyelni azt a pillanatot, amikor faluból város lett. A Fő téren megtaláltuk a mai város legkorábbi nyomait, a X-XI. századi falusias település maradványait. Ezt a területet a XIII. század végén kavicsos burkolattal fedték és létrehozták a piacteret. A feltárások eredményeként biztosan tudjuk, hogy a Fő tér már a XIII-XIV. század fordulójától piactérként működött, ekkorra az Árpád-kori falusias település átalakult távolsági kereskedelmet is lebonyolító mezővárossá. Az előkerült leletek ennek megfelelően a kereskedelemhez kapcsolódnak. Találtunk nagyon sok kerámiatöredéket, vasat, szekéralkatrészeket, lószerszámokat, pénzeket, de a legnagyobb szenzáció a nagy mennyiségű textilplomba volt - tette hozzá a régész.
 
A textilplomba tulajdonképpen márkavédjegy volt, igazolta a posztó származását, minőségét. Pápán ebből 140-nél is többet találtak, ez jelenleg a Kárpát-medence legnagyobb, textilbálák lepecsételésére használt ólomplomba gyűjteménye. Ez főként a fémkereső használatának volt köszönhető, mellyel Sándor Lajos dolgozott, aki elmondta, hogy nem számított ilyen gazdag leletanyagra, de amikor rábukkant az angol posztóplombára, nagyon fellelkesült, emlékezetes marad számára a pápai ásatás. Az angol plomba mellett találtak többek között sziléziai és német darabokat is a XV. század második felétől a XVI. század végéig. 
A piactéren persze nem csak posztót vásároltak a pápaiak, hisz kerültek elő gyűszűk és varrótűk is, tehát volt szabó, de kínálta portékáját itt fazekas és árult hentes is, ez utóbbira utal a hatalmas mennyiségű aprított állatcsont. A piacról nem hiányzott a kocsma sem, de volt csontműves is, mert bukkantak faragott csontokra, sőt a vezető régész szerint tevékenykedett kelmefestő is a téren.
 
A kiállításmegnyitó közönségét Unger Tamás alpolgármester köszöntötte. Mint mondta, a múlt ismerete nélkül nem érthető a jelen és nem tervezhető a jövő, de ez a tárlat segít megérteni Pápa történetét, segít átlátni azt, hogy a város miként vált egy komoly kereskedelmi központtá. A leletek a történeti bizonyítékai annak, hogy hogyan és milyen ütemben fejlődött a település és utal arra is, hogy jelentős nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokkal bírt városunk. Unger Tamás végül az érdeklődők figyelmébe ajánlotta a kiállítást, melyre, mint mondta, nagyon büszke.
 
Mordovin Maxim, a pápai ásatások vezető régésze megnyitójában elmondta, hogy nagyon sokaknak tarozik köszönettel, akik támogatták, hogy a feltárást minél zavartalanabb körülmények közt végezhessék. Mint mondta, a kiállított anyagban a textilplombák mellett külön szót érdemelnek a mérlegsúlyok, melyekből szintén az egykori pápai piacról került elő a jelenlegi leggazdagabb gyűjtemény. A középkorban minden városnak saját súlyrendszere volt, ezeket vizsgálva, lemérve, összehasonlítva megállapítható, hogy milyen súlyegységeket használtak az adott helyen és időszakban.
 
A kiállításon látható tablók bemutatják például a posztógyártás középkori folyamatának eszközeit, munkafázisait, a kor divatját, a textilplombák jellemzőit és funkcióját, a tárlókban pedig a tárgyi anyag látható, melyek így együtt segítik, hogy a látogató képet kapjon a város kialakulásáról, fejlődéséről, kereskedelmi kapcsolatairól, mindennapi életéről. Aki csak teheti, merüljön el a város múltjában - a kiállítás június elejéig megtekinthető a Jókai Mór Városi Könyvtárban, utána pedig átkerül a Kékfestő Múzeum szárítópadlására, ahol szeptember végéig lesz látható.
 
Vissza az eredeti megjelenésre