A fehér bot napját ünnepelték a látássérültek

A közelgő fehér bot napja alkalmából tartott rendezvényt a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) Pápai Kistérségi Csoportja tegnap délután a Városházán. A szép számban összegyűlteket Paraicz Jánosné elnökségi tag köszöntötte, majd a Munkácsy Zenestúdió vidám összeállítását hallhatták a jelenlevők. 

Az eseményen részt vett Unger Tamás alpolgármester is, aki beszédében elmondta, ilyenkor hagyomány, hogy összegyűlnek a látássérült emberek és beszélgetnek. 
- Jó alkalom ez arra is, hogy találkozzanak egymással, és azokkal az emberekkel, akik segítik, támogatják az egyesületet. Igyekszünk támogatni az egyesületet mi is. Polgármesteri keretből, civil pályázati keretből és például az utolsó Vajdai Napok jótékonysági főzőversenyének bevételét is az egyesületnek adtuk. Bár azt hiszem, ez csupán egy csepp a tengerben. Azt gondolom, hogy mindenki lehetőségei szerint kötelességének kell vagy kellene éreznie, hogy a maga módján elősegítse azt, hogy mindannyian azonos eséllyel élhessük életünket. Én abban a reményben kívánok az egyesületnek, a vezetőségnek és tagjainak az eddigiekhez hasonló energiát, kitartást, hogy napról-napra, hétről-hétre és évről-évre mindig egy kicsit jobban, mindig egy kicsit nagyobb mértékben ez így is legyen – hangsúlyozta az alpolgármester. 
Ezt követően Csehné Huszics Márta megyei elnök szólt az egybegyűltekhez, aki összefogásra buzdította a tagokat. Beszédében kitért a fehér bot világnapjára, annak jelentőségére és a vakok és gyengénlátók helyzetére is. 
Az ünnepi összejövetelen új elnököt is választottak a pápai csoport élére, hiszen Illés Györgyné családi okok miatt lemondott. A jelenlevők egyhangúlag Németh Károlynét választották meg, aki örömmel vállalta a felkérést. A rendezvény meghitt beszélgetéssel zárult.

A fehér bot a vakok utcai közlekedésének közismert és elengedhetetlen segédeszköze. Alkalmazásának gondolata a francia Guilly d' Herbemont grófnőtől származik. A párizsi utcán sétálgatva többször megfigyelte a nagy jármű- és személyforgalomban félénken és bizonytalanul közlekedő vakok állandó veszélyeztetését. A 20-as évek végén Párizs forgalma egyre fokozódott, a vakok veszélyeztetettsége egyre inkább növekedett. A vakok megsegítésének lehetőségét megtárgyalta az édesanyjával, aki nem értett egyet a lánya  igyekezetével, és inkább irodalmi művek Braille rendszerű átírását javasolta a lányának, amely igen divatos tevékenység volt a magas társadalmi rétegek hölgyeinek körében. A kérdéssel mégis tovább foglalkozva egy könnyen felismerhető eszköz kézben hordásának a gondolatát vetette fel. Így jutott a "fehér bot" használatának a szükségességéhez, amelyet úgy a járművek vezetői, mint a gyalogosok távolról felismernek és tudják, hogy közöttük vak ember közlekedik. Használata fokozatosan terjedt el Európában és csaknem az egész világon. Hazánkban 175 évvel ezelőtt, 1826-ban kezdődött el hivatalosan a vak gyermekek oktatása,  és 1912-ben óvodai képzésük - mindenkor állami feladatként. A vak gyermekeknek egy speciális óvodájuk és iskolájuk van Budapesten, a gyengénlátóknak egy a fővárosban és egy Debrecenben. Az oktatási törvény a vak és a gyengénlátó tanulóknak is lehetővé teszi, hogy integráltan, a látó gyerekekkel együtt tanuljanak. Bár a törvényi feltétel adott, a tárgyi és a  személyi feltételek még kevés oktatási intézményben állnak rendelkezésre. A vakon született gyermekek képzésének alapja a Louis Braille (1806-52) francia nyomdász által megalkotott pontírás. A vakok iskolájában is a normál általános iskolai tananyagot  tanítják speciális segédeszközök alkalmazásával. Örvendetes, hogy egyre több vak fiatal szerez érettségit és folytatja tanulmányait főiskolán vagy egyetemen. Az értelmiségi pályák közül a legnépszerűbbek: a jogász, tanár, zenetanár, fordító. Ma már a technika is egyre nagyobb mértékben segíti a látássérült emberek boldogulását: a beszédszintetizátorral, képernyőolvasó szoftverrel felszerelt számítógép, a szkenner, az Internet, az E-mail, a különféle ún. "vakos programok", az olvasó televízió stb. lehetővé teszik az önálló tanulást és munkavégzést. Sajnos ezek az eszközök drágák, és mivel az OEP nem támogatja beszerzésüket, nagy anyagi megterhelést jelentenek a családoknak. A vak, a gyengénlátó diákok és felnőttek rendelkezésére áll még a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos  Szövetségében működő Braille- és a Hangoskönyvtár. A hangoskönyvek, azaz a magnókazettákra felolvasott regények, versek, tanulmányok stb. lassan az ország valamennyi megyei könyvtárából kikölcsönözhetőek. Az információkhoz az elektronikus könyvek és újságok révén is egyre könnyebben hozzáférhetnek a látássérültek. Forrás: wikipédia

Vissza az eredeti megjelenésre